furdancsteszt

A country története - stílusgyakorlat a posztformázáshoz

2014.01.21. 09:57 | Thoreau 0 Komment

A country zene az 1900-as évek elejére tehető indulása óta igen összetett műfajjá vált. Vannak persze a klasszikusnak számító definíciók és zenei alkotóelemek. De mint látni fogjuk ezen az oldalon is, a country igazából ugyanolyan széles előadói és zenei spektrumot összefogó elnevezéssé vált mint akár a rock- vagy a popzenei stílus-meghatározások.

A klasszikus country:

A countryzene az Amerikai Egyesült Államok déli részén élő, főleg skót és ír gyökerű bevándorlók zenéje, akik a saját népzenéjüket az Amerikában hallott blues-zal keverték. A stílusnak ezen kívül gospel gyökerei is vannak. A country amerikai „farmerzene”, mely elsősorban a fehér telepesek körében volt népszerű.

Bár a hasonló esetekben az elsőség kérdése sosem teljesen egyértelmű, de manapság a stílus úttörőinek a countryzene atyjának is nevezett Jimmie Rodgers-et és a Carter Family-t tekintik. Az Ő nevükhüz fűződik az 1927-ben kiadott az "első" country lemezfelvétel. A továbbiakban bemutatott stílus-változások miatt ma már külön értéknek számít a klasszikus vagy 'outlaw elnevezésű hagyományos előadásmód. (Johnny Cash, Willie Nelson, Kris Kristofferson, Dolly Parton).

A műfaj külön változata az ausztráliai country, melynek híres előadója Slim Dusty.

Country rock:

Az ezen az oldalon található számok - és előadóik - leginkább talán ebből a stílusból eredeztethetőek. A country rock a popzene egy al műfaja, a rock és country összeállításából alakult ki. A kifejezést általában a rockzene azon hullámában készült felvételek leírására használják, amelyeket country-stílusban kezdtek rögzíteni az 1960-as évektől Bob Dylan-nel és a The Byrds-szel kezdve; legnagyobb népszerűségüket az 1970-es években elérve olyan előadókkal, mintEmmylou Harris és az Eagles.

A rock and roll-t többen tartják a rhythm and blues és a country zene ötvözetének. Ennek jó példája az 1950-es évek rockabilly korszaka. Az kétségtelen, hogy ez egyfajta kereszteződés volt mindkét műfaj történetében, habár a country-rock kifejezés általában az olyan, 1960-as évek végi, 1970-es évek eleji rockzenészek hullámának bemutatására volt használatos, akik elkezdtek coutry-témákat, énekstílusokat és hozzáadott hangszerelést (jellemzően acélpedálos gitárt) használni rockfelvételeiken.

Country-hatások szép számmal hallhatóak az 1960-as években a rock felvételeken, beleértve olyan számokat, mint a Beatles 1964-es For Sale albumán szereplők (ide tartozik például az "I'll Cry Instead" és a "Baby's in Black"), aRolling Stones 1966-os "High and Dry"-ja, csakúgy, mint a Buffalo Springfield szintén 1966-os "Go and Say Goodbye"-ja és az 1968-as "Kind Woman”-je. Bob Dylan élen járt a country gyökereinek felélesztésével, amikor Nashville-be ment felvenni a Blonde on Blonde albumot. Ekkor olyan jelentős helyi zenészekkel dolgozott együtt, mint Charlie McCoy. Ez, és az ezt követő még tisztábban country-hatású albumokat, az 1967-es John Wesley Harding-ot és az 1969-es Nashville Skyline-t tekintették a country folk műfajának létrehozóinak, egy javarészt akusztikus, népzenészek sokasága által követett út megteremtőinek.

Dylan iránymutatását követte a The Byrds is, akikhez 1968-ban csatlakozottGram Parsons. Abban az évben korábban Parsons megjelentette a Safe at Home-ot az International Submarine Band-del, amely széles körben alkalmazta az acélpedált és egyesek szerint ez az első igazi country-rock album. Parsons jelenlétének a The Byrds-ben az 1968-as Sweetheart of the Rodeo lett az eredménye, melyet a műfaj egyik legjobb és legütősebb felvételének tartanak. A The Byrds egy rövid ideig hasonlóképpen folytatta, bár Parsons nem sokkal ezután távozott.

A country rock egy különösen népszerű stílus volt California zenei életében az 1960-as évek végén, és olyan zenekarok is átvették, mint aHearts and Flowers, a Poco (Richie Furay által alakított egykori Buffalo Springfield) és a New Riders of the Purple Sage. Néhány folk-rocker követte a Byrds-öt ebbe a stílusba, köztük aBeau Brummels-szel és a Nitty Gritty Dirt Band-del. Számos előadóművész szintén élvezte a country-hangzás alkalmazásának reneszánszát, beleértve a Everly Brothers-t, melynek 1968-as Roots albumát általában a legjobb munkáik közt említik; az egykori tinibálvány, Rick Nelson-t, aki Stone Canyon Band frontembere lett; John Fogerty elhagyta a Creedence Clearwater Revival-t a country-hangzású The Blue Ridge Rangersért; Mike Neshmith, megalapította a First National Band-et a Monkees-ből való érkezése után; és Neil Young, aki a pályája során ide-oda mozgott a műfajban. Egy a kevés sikeres country-tól a rock felé fordulás közül a The Dillards zenekar volt.

A legnagyobb kereskedelmi sikereket a country rock az 1970-es években érte el a Doobie Brothers R&B elemekkel történő mixelésével, Emmylou Harris(Parsons korábbi háttérénekese) a “country-rock királynőjévé” vált, és Linda Ronstadt a műfaj egy nagyon sikeres pop-orientált védjegyét hozta létre. Az Ohio-i Craig Fuller megalapította a Pure Prairie League-t, amely mind kritikailag, mind pedig kereskedelmileg sikeres volt öt közvetlen Top 40-es nagylemez kiadásában, ide értve az 1972-es Bustin' Out-ot, melyet az Allmusic kritikusa, Richard Foss is elismert “a country-rockban egyedülálló albumként”, és a Two Lane Highway-t, melyet a Rolling Stone Magazine úgy jellemzett, mint “méltó párja a The Byrds által kedvelt Sweetheart Of The Rodeo-nak és a műfaj más gyöngyszemeinek”. A Ronstadt háttérzenekarának egykori tagjai átalakultak az Eagles-szé (a Flying Burrito Brothers, a Poco és aStone Canyon Band tagjaival feljavítva), és minden idők egyik legsikeresebb rock-előadói lettek, megjelentetve olyan albumokat, mint a Desperado 1973-ban és a Hotel California 1976-ban.

Örökség:

A néhány valóban sikeres előadó és album mellett a country rock legnagyobb jelentősége a más műfajok művészeire gyakorolt hatása volt, beleértve a The Band-et, a Grateful Dead-et, a Creedence Clearwater Revival-t, a The Rolling Stones-t és George Harrison egyéni munkáját. Szintén szerepet játszott a déli rock fejlődésében, amely - habár nagyrészt a blues-rockból származott - egy külön délies lendülettel bírt, és előkészítette az utat az alternatív country mozgalom számára. A műfaj népszerűsége az 1970-es évek végén csökkent, de néhány jól megalapozott művész, akik közé Neil Young is tartozott, folytatta a country-árnyalatú rock bevitelét a huszonegyedik századba. A country rock úgy maradt fenn, mint egy kultikus erő Texasban, ahol az olyan művészek, mint a The Flatlanders, Joe Ely, Butch Hancock, Jimmy Dale Gilmore és a California-i székhelyű Richard Brooker együttműködtek és felvételeket készítettek. Más előadók esetenkénti felvételeket vezettek be a műfajba, mint például Elvis Costello 1981-es Almost Blue-ja és a Robert Plant és Alison Krauss együttműködéséből született Raising Sand, mely 2007 egyik legnagyobb kereskedelmi sikert elért albuma.

Az ezen az oldalon tárgyalt kortárs-country mindezen folyamatok szerves folytatása. Bár rengeteg további hatás is jelentkezik a mai dalokban, a kapcsolódás ezen hagyományokhoz vitathatatlan.